Ma van pontosan hét éve, hogy elkezdtem aikidozni. 2012 február 14 - aznap kedd volt, és már harmadik hete dolgoztam, pont miután megvolt a záróvizsgám az egyetemen és megkaptam a diplomát is :)

Akkor már érlelődött bennem az, hogy valamibe bele szeretnék kezdeni. Az infók alapján az aikido régóta tetszett, de inkább csak elméletben. Aztán egy ismerősöm mesélte, hogy neki sok pozitív tapasztalata volt vele, pedig ő sem egy mozgásfenomén. Ekkor láttam meg Mjedve úr poszterét az egyetemi csoportban, el is határoztam, hogy kipróbálom.

Úgy gondoltam, hogy nem csak nézelődni megyek, hanem be is állok, legfeljebb megbánom, ha nagyon megvernek :) Meglepetésemre a csapat teljesen barátságos és befogadó volt, egyáltalán nem egy tipikus küzdősportos dojo - persze ahogy arra hamar rájöttem, ez sokkal inkább harcművészet és a szemlélet is nagyon más.

Egy apró kis közjáték még: amikor elkezdtünk átöltözni, befutott egy nagy termetű, vörös szakállú, nagy hangú, tipikus viking fazon; majd hatalmas elánnal ecsetelni kezdte, hogy majdnem megvert valami hülyét odafelé menet, mert a piros lámpánál összeszólalkoztak. No, gondoltam magamban, ha a továbbiak is így alakulnak, akkor igen rövid életű lesz ez az ötlet. De kiderült, hogy Tamásnál ez a vehemencia sokkal inkább hang és egy remek, jó lelkű ember, akitől nem kell tartani.

Szóval aki csak teheti, próbálja ki, nagyon megéri :)