Ma reggel a buszon láttam egy ironikus jelenetet: két idős néni beszélgetett arról, hogy a használható helyekből, amit el tudnak érni, az kényelmetlen, a többihez pedig bottal nem tudnak felmászni. Majd az egyikük nagy lendülettel elkezdte mondani a szokásos szöveget: "Mert a fiatalok mindig el..." - közben megakadt, mert szemléltetésképpen körbe akart mutatni, hogy mennyi ülőhelyet foglalnak el előle a fiatalok - és akkor vette észre, hogy az ülőhelyeken vele hasonló korú, vagy idősebb nénikék ülnek.

Jót mosolyogtam magamban, lám-lám, az előítéletek akkor is beütnek, ha körül sem néz az ember :)