Éppen azon gondolkodtam, hogy milyen rég sikerült kirakni valamit ide, miután kiraktam a szokásos ESET kódot. Amikor a téma az ölembe hullott. Oké, pontosabban a nyakamba és ugrott, de ez részletkérdés.

Update: kedvcsináló - The Deadly Mantis

Sanyi egy kb 6 centis, élénkzöld szöcske - volt. Békésen olvasgattam a gépen, ellenőrizve a kirakott kód helyességét, amikor valami zajt hallottam, de azt gondoltam, csak a szomszéd. Fél perc múlva pedig már rájöttem, mi volt az.

Felmerült, hogy békés úton rendezzük a kérdést, azaz kidobom az ablakon, ahol be talált jönni, de nem hagyta magát megfogni. Így maradt az agresszív vélemény csere, amiben az én álláspontom szerint a lakásban 4-nél több lábú csak akkor tartózkodhat, ha ledolgozza a lakbért - azaz pók úr, aki elkapja a szúnyogot és a többi betolakodót.

Mivel légycsapó nincs kéznél, a klasszikus összetekert törölközős nyitással indítottam, majd öcsém leleményes módszerétől inspirálódva egy kisebb dobozzal tettem pontot az ügy végére.

Az inspiráció: hajdanán történt egyszer, hogy egy elég termetes pók jelet meg öcsém szobájában. Tudni kell, hogy nem rajong értük. Némi papucsos kergetőzés után egy komód is be lett vonva az ügybe, azaz a félig kiütött pókra tesó ráhelyezte a kis méretű szekrényt, biztos ami biztos alapon :)

Lehet, hogy kicsit túlzás, de a dolog nem volt előzmény nélküli. A pókokat én sem kedvelem, főleg ha kicsit nagyobbak. Még gyerek voltam, amikor egy este egy remek filmet sikerült elkapnom a tévében. Zs kategóriás horror, amiben egy űrből hozott, mutálódott pók volt a szörny. Ez természetesen emberekbe petézett, majd alien módjára kikelt belőle, minden alkalommal egyre nagyobb méretben - a végén már ház méretű volt, ahogy emlékszem.

Amiért viszont emlékezetes maradt az este, az a látogató volt. Már lekapcsoltam a filmet, amikor egy 5 centis, vaskos pók rohant át a szobán, egyik ágy alól a másik alá! Egy ilyen film után, azt hittem ott szarom össze magam! A hatásos belépőből sejthető, hogy elég hosszú éjszakám lett. Az szóba se jött, hogy így tudjak aludni, szóval el tartott egy darabig, de levadásztam. Szerencsére nem Ausztráliában vagyunk, mert akkor fordítva is végződhetett volna a történet.