A reggeli buszozás időnként alkalmat ad arra, hogy kapcsolatot teremts az utastársakkal - illetve, hogy ők veled, a maguk módján. Az öregasszonyok esetében ez sokszor a "maifiatalok" szólamhoz köthető. Volt már ilyen :)

A szokásos reggeli kisebb buszon elég szűkös a hely, de van egy rész, ahol el lehet álldogálni, így akinek kell, le tud ülni. Ma is erre pályáztam: amíg két botos/mankós öreglány a nagy ajtó egyik oldalán balettozott, hogyan is szálljanak fel, én mellettük felpattantam és már be is álltam a sarokba. No, ez volt az amit a kritikusabb nem hagyott szó nélkül: "ezek a mai fiatalok, csak felugrálnak..." és mondta.

Ekkor odafordultam és csak ennyit mondtam, nagyon udvariasan: "Csókolom, tetszik látni az állóhelyet foglaltam el. Szeretne esetleg cserélni?" Ekkor a szövegelés megakadt és egy halk "nem" hangzott csal el válaszként. Úgy látszik nem számított rá, hogy valaki beleáll a dologba - miközben pont neki hagyja meg az ülőhelyet :)