Mostanában egyre gyakrabban lehet azt tapasztalni, hogy az időjárás jelentés nem fedi le a valóságot. Ennek több oka is van, miből néhányhoz nekünk is közünk van - főleg itt, Európában.

Az időjárás kiszámítása egyébként is elég macerás dolog. Nagyon szép és piszokul összetett matematikai modellekből próbálják meghatározni, milyen kimenetek lehetségesek a következő órákban, napokban - de minél messzebb megyünk, annál több féle kimenetet kapunk. A legutóbbi ismereteim szerint 11-ed rendű differeciálegyenltekről beszélünk. Ha valakit érdekelne, ilyen egy "általános" első, vagy másodrendű változat: Közönséges differenciálegyenletek Szép ugye? Hát ezért kell matekot tanulni :D Na jó, ezeket a tünde írásokat már tényleg kevesen tudják megszelídíteni, még akkor is, ha ebben nagy segítségünkre van már a rengeteg szuperszámítógép.

Ezeknek az egyenletekkel azonban van egy olyan probléma, hogy nincs egyszerű, egyetlen helyes megoldásuk, hogy akkor holnap 25 °C lesz. Valószínűségeket, esélyeket adnak ki, például: 90% hogy holnap annyi 25°C lesz, de 8% hogy 30°C és 2% hogy 20°C - minél magasabb rendűek, annál inkább csak valószínűséget kapunk a végén. És ahogy korábban is mondtam, az időjárás modellezéséhez 11-ed rendűekre van szükség.

A másik probléma az, hogy ezek a száraz egyenletek akkor is így viselkednek, ha pontos adatokat használunk, de egyszerűen nem tudunk annyira pontos adatokat szerezni, mint kellene. A földfelszínen még adott a lehetőség, bár elég elrugaszkodott dolog, hogy minden elérhető helyre mérőállomásokat tegyünk, de pár kilométer magasságban már közel sem lehet ezt csinálni. Vannak persze módszerek arra, hogy elég pontosan megbecsüljék ezeket, de az attól még nem tökéletes. És ez esetben ha a bemenő adat - legyen az hőmérséklet, szélsebesség, bármi - eltér, akkor az egyenlet megoldásának a végére gyökeresen más érték jöhet ki. Ez nem csak a matematika sajtossága, a természetben a fizikai törvények is így működnek.

Erre jön még rá az, hogy minél több energia van a rendszerben, annál nagyobbra nő a bizonytalanság is - márpedig az elmúlt 100 év mérései alapján egyre melegebb van, ami több energia => nagyobb szórás az eredményekben.

Csak hogy még jobb legyen a helyzet, az északi féltekén és Európában van más probléma is. Az eddig megfigyelt általános modell szerint egy viszonylag stabil, a földgömböt nézve "vízszintes", kelet-nyugat irányú öv a főszereplője az időjárásunknak. Ez stabilan hozza az óceán felől az esőt, fordított irányban a meleget a partok felé, de nincs szélsőséges ingadozás. Azonban azt figyelték meg, hogy ez az biztonsági öv egyre gyakrabban "összeomlik" és észak-déli irányú mozgások válthatják egymást, akár egy nap alatt is.

Mit jelent ez? Nagyjából azt, hogy ma a sarkkörről indul a -40 °C - ami persze megszelídül kicsit, de lehűlést és sok nedves levegőt hoz, másnapra a szaharából kapunk +40 °C -os levegőt és aszályos időt. Ha az a kettő pont a fejünk felett találkozik, akkor azt bizony észrevesszük. Olyankor alakulnak ki az özönvízszerű esők, hurrikánszerű szélviharok. És ezeket még nehezebb pontosan lemodellezni, hiszen még több energia, még több változó paraméter.

Sajnos a bolygó felmelegítésével olyan szempontból is magunk alá gyújtunk, amire nem is gondolnánk, arról nem is beszélve, hogy itt valóban bezavar az 5G is. Félre ne értse senki, nem halálsugár, háttérhatalom, vagy hasonló. Egyszerű technikai probléma. Az ötödik generációsnak nevezett mobilhálózat 24Ghz körüli sávokat használ, ezen sugároznak az eszközök a kommunikációhoz. Sajnos az időjárást megfigyelő műholdak is - többek között - ezt a frekvenciatartományt figyelik, a légkörben lebegő vízpára - felhők - ezen a tartományon látszanak leginkább. Így bizony az eddig sem tűpontos mérések még kevésbé lesznek azok, a kapott előrejelzések pedig bizonytalanabbak lesznek.

De sajnos a tech ipar lobbija és a pénz erősebb volt, talán pár év múlva, néhány eurómilliárdnyi katasztrófa után módosítanak a kérdésen. Referencia: www.idokep.hu