Találatok: 3849

A cikk címét adó bölcsességet bármelyik super mario játékból megtanulhatta az, aki játszott már vele  - ez jelenleg a generációm és a némileg fiatalabbak között elég sűrűn előfordul.

A múltkor nosztalgia játék során felkutattam egy NES emulátort és hozzá a régi kedvenc játékaimat, amiket még öcsémmel és unokatesóimmal játszottunk lelkesen. Ma eszembe jutott, hogy egy másik nagy kedvecet is megtalálhatok ilyen módon - Nintendo 64. Ugyan közel sem játszottunk vele annyit, mivel saját példányunk nem volt - egy családi barátnak volt csak. Öszesen talán 3-4 alkalommal töltöttük náluk pár napot, de az a játék, ami már NES verzióban is hetekben mérhető játékidőt vett el az életünkből, itt is tarolt.

Super Mario 64 (google) - egyszerűen szuperül van összerakva a játék, a hangulata, a zene és az egész világ nagyon eltalált - 3D-ben. Igen, itt már nem balról jobbra futunk, úgy hogy ami eltűnt bal oldalon, megszűnt létezni. Átlépett három dimenzióba a játék :) És ennek megfelelően az irányítása az átlagos és nehéz szintről a brutál nehézre ugrott - legalábbis amíg bele nem jöttünk. Ami az érdekes felépítésű joysticknak köszönhetően nem volt egyszerű. Amit viszont szinte lehetetlen volt megszokni és megtanulni - legalábbis annyi idő alatt - az a kamerakezelés. Na az tényleg szörnyű :)

De minden hibájával együtt nagyon jó játék, ajánlom mindenki figyelmébe, aki egy kicsit szeretne kikapcsolni. Még karácsony előtt nézegettem az eredeti gépet, játékkel, konzollal egyébbel, nem nagyon volt 20k HUF alatt megoldható, így javaslom az emulátoros verziót. A google az első találatok között kidobott jól működő emulátort, és magát a játékot is, de felteszem saját tárhelyre is, ha valaki egyben szeretné letölteni - klikk ide. A zipben van a telepítendő emulátor és a marion játék, amit meg kell nyitni - a böngésző akadékoskodhat, h nem sűrűn töltik le, de szavamat adom, hogy megbízható. Ha mégsem bízol bennem, google segít.

Ami nem öl meg, az kisebbé tesz! :)

Találatok: 1744

A cikk címét egy nem túl régen olvasott könyvtől kölcsönöztem - ez lenne az, csak keresés adok, így nem törik meg a link. Az egész könyv koncepciója az, aminek az alapjait ma lehet látni, bár az kérdéses, hogy kiteljesedik-e annyira. 

Röviden, a virtuális valóság eszközök olyan elterjedté válnak, mint manapság egy mobiltelefon, és az élet minden területén azt használják. Olyan célokra is, - mint az oktatás - amire nem biztos h tényleg szükséges lenne, viszont mégis nagyon hasznos, mert nagyon alacsony költséggel hozzáférhetővé teszi mindenki számára a tanulást. De minden mást is ezzel intéznek, tulajdonképpen az leggazdagabbaktól a legszegényebbekig mindenki, mindent, ami nem megoldhatatlan valódi személyes jelenlét nélkül. Ennek vannak pozitív oldalai, de igen sok negatívuma is. Egyértelműen kitolja a kommunikációs korlátokat, viszont az embereket el is szeparálja egymástól.

Már-már Asimov robot univerzumának a szintjén, egészen pontosan a Hajnal bolygó robotjai című regényben megrajzolthoz hasonlóan, a Solarián. Az emberek csak és kizárólag az elkerülhetetlen dolgok céljából találkoznak személyesen - akkor is pánik és undor uralkodik rajtuk - egyébként nagyon fejlett holografikus kivetüléseikkel videotelefonálnak. Igaz, a két technológia ellentétes megoldásnak tűnik, de a személyes tér végtelenítésnek igényét kiváltja, a valós emberi érintkezést pedig eltünteti.

Természetesen nem tagadhatom, hogy mindegyik most Vegasban megjelent megoldást szívesen kipróbálnám. A kezdetlegességük ellenére talán most, közel harminc év után újra megpróbálják megvalósítani azt, amit már régen megálmodtak - emlékszem, még a 90-es évek elején is nagyon próbálkoztak vele, de akkor még nem volt meg hozzá igazán a technológia.

Találatok: 3442

Ma megjött az igazi tél, hóval és faggyal ahogy illik. A csendes részeken szemlélni a hóesést, az utcalámpa fényénél nagyon békés :)

Közjáték: egy szomszéd a két panel közti játszótéren szórakozik a szőnyegeivel; betakargatja hóval, aztán porolóval úgy elveri, mintha előtte Abdult látta volna rajta térdepelni. Mindehhez jön theAniCat kórus zenéje, amitől az előbbi jelenet még jobban összeállt :)

Találatok: 3334

A hét elején volt alkalmam megnézni az új Star Wars részt, baráti társasággal. Most részletesebben lejegyzem mindazt, amit ez az élmény adott. Előre szólok, spoileres részeket is fogok említeni, de ami azt illeti igazán meglepő fordulat nem volt - lehetett számítani rá.

Első körben csak azt mondanám, hogy amikor kijöttünk a teremből, többek véleménye és arca is ezt tükrözte: "Ezt még emészteni kell". Őszintén szólva ez egy SW filmnél azért nem kellene, hogy így legyen - például a bosszúállók 2 után nem csak én voltam nagyon lelkes a filmtől, még theAniCat is, pedig tőle az ilyen film azért távol áll. 

Találatok: 3489

A hét végével sikerült lezárni egy nagyon küzdelmes és nehéz munkahelyi feladatot. Egy olyan átfogó fejlesztést csináltunk, amihez szükség lett volna az elmúlt fél évben felmondott emberekre, mivel csak ők dolgoztak a rendszeren, nem keveset. De mára azt mondhatom, megoldottuk. Az ember szeret mindenféle összefüggéseket látni maga körül, de most tényleg úgy jött ki, mintha az időjárás is tudott volna róla - a hét első felében olyan tejköd és vérbeli ősz volt, ahogy csak lehet. De ma délutánra minden elrendeződött. :)

Találatok: 3387

A cím megtévesztő lehet, nem az indián könyvek hőséről fogok most írni. Bár az is érintette részben a gyerekkoromat, most egy másik alkotás kerül sorra, amit alig bírtam letenni. 

Shatterhand - NES

Egy 91'ben megjelent, Nintendo NES konzolra készült játék az, ami nagyon sok kellemes órát szerzett anno - még azt is ideszámítva, amikor éppen öcsémmel öltük egymást azért, ki is játszhasson :) A játék 95-96 környékén jutott el magyar földre, de természetesen nem az eredeti formában - a sokak által jól ismert sárga kazettás kínai hamisítvány verzióban. Persze ezt akkoriban nem tudtuk, de nem is nagyon érdekelt volna - a játék volt a lényeg.

Egy youtube végigjátszásból kiderült, hogy a valóságban 6 pálya volt hozzá, a mi másolt kínai verziónkban csak kettő. De azokat mennyire szerettük :)

Egy oldalnézetes, egyszerű játékról van szó, ahol a főhőssel bokszolva és ugrálva kell haladni, leütni a robotokat és a többi. A különlegessége a játéknak abban állt, hogy kicsi fehér dobozokból betűket lehetett összeszedni - alfát és bétát. Ezekből hármat összeszedve kaptál egy "segédet", aki feletted repült és támadott, amikor te is. Minden kombináció mást adott, természetesen fel is írtuk mindet. És még repülni is lehetett a kis robot segítségével, egy bizonyos gomb kombinációval. Mondnom sem kell, hogy 6-8 éves gyerek számára akkoriban ezek eszméletlen dolgok voltak, gyepáltuk is rendesen :)

A napokban jutott eszembe, hogy rákeresek, manapság úgy is annyi mindent meg lehet találni a retró időszakból, nem is kellett sokat kutatnom. Bár a nevet nem tudtam, de még a magyar gamer fórumokon is ismerős volt a játék, ott már a név is szerepelt - a google pedig a barátunk :)

Gondolkoztam rajta, h emulátoron megkeresem, de egyenlőre maradt a youtube és a nosztalgia. Majd megnézem, hátha a többi régi is fent van valahol.

Találatok: 2926

A cikk megírásához az inspirációt a napokban élesített fix trafipaxrendszerről szóló cikkek és a hozzájuk tartozó minőségi kommentek adták. Nomeg némi élettapasztalat.

Azok számára, akik közlekedtek már a magyar utakon, szerintem egyértelmű a címadás. Akiknek nem, nos ők a maradék Niki Lauda szakasz. Itt mindenki tökéletesen tud vezetni, tökéletes reflexekkel és helyzetfelismeréssel és felszereléssel. Csak azok a fránya szabályok...azokat csak azért találták ki, hogy ne teljesedhessen ki a sok zseni képessége - meg persze a direkt büntetés és adózás kedvéért.

Elismerem, vannak olyan helyek, ahol építenek erre, mondván úgyis lesz egy olyan, aki jobban tudja. Nos, az majd jobban is fog fizetni. Ezeket a szabályokat és korlátozásokat - amit ma kressz néven emlegetünk - bár sokan nem hiszik el, de nem az ő sz*patásukra találták ki. Persze, dolgozik a kuruc vér, a rendszernek jól meg kell mutatni, hogy csakazértsem. (A frusztráció levezetésről már írtam korábban.)

De mondok valamit; próbáljuk meg a legnagyobb magyar módszerét - ha nekik bejött, akkor miért ne. Passzív ellenállás képpen tartsunk be minden szabályt, mondjuk csak jövőre és máris bukik a remélt bevétel, jól megmutatjuk nekik!

És talán(!) közben páran rászoknak a szabályos és mindennekelőt biztonságos közlekedésre, mert tudom:

"velem soha nem történhet meg, én tökéletes sofőr vagyok!"

De ennek a hamisságát csak túl későn látják be. Ne legyünk tíz millió király országa is, akinek mindig sietnie kell, mert neki szabad is.

Találatok: 3451

Ami azt illeti a címben a kör szót lehet, hogy inkább kockával kellene kipótolni. A következőt láttam ma vásárlás közben: 

Lego-minecraft

Minecraft Lego...döbbenetes :D

A legeslegjobb offline kocka építő játék és annak az online gyermeke újra összetalálkozott. Múltkor még csak építőkockákat láttam, amik ezzel a márkával voltak ellátva, de most a nagy klasszikus valós környezetbe hozza az új generáció legóját. Hihetetlen :D

Találatok: 3532

Úgy alakult, hogy ma el kellett látogatnom egy beszerző körútra, mert elfogytak itthon a dolgok. Gondoltam ha már nekiindulok, akkor menjünk el egészen a tesco-ig. Autó szerencsére már van, a választék megfelel reményeim szerint ÉS vasárnap most nyitva van.

Mi az hogy nyitva van, annyi ember volt, hogy eszméletlen. Ezek után amelyik marha le meri nyilatkozni, hogy a vasárnapi boltzár nem marhaság, azt biztos megdicsérik. Persze, múlt héten még az emberek nem lendültek bele, hogy megint meg van engedve, de ahogy láttam ma már ráéreztek. Sőt, ahogy a szomszédos boltokat néztem, majd ki folytak az autók pl a kika parkolójából. Ennyit arról, hogy az emberek nem akarnak ilyenkor boltba menni. Illetve nem biztos h ilyenkor akarnak, de hogy átlagosan ilyenkor van idejük - legalábbis akinek még pénze is van rá, szóval dolgozik. Azt a felső réteget most ne vegyük, aki ilyen földi dolgokkal nem foglalkozik, mint munka, vagy bevásárlás - a vasárnapi boltzárral a saját cselédjeiket szivatják - és persze a szavazókat.

Szóval begurultam a boltba és miután túltettem magam rajta, hogy itt bizony egy kisvárosnyi ember nemvásárol éppen, megpróbáltam kiigazodni. Mert bizony a nagy áruházak sajátossága most nagyon meglátszott - a fél üzletet átpakolták. A bejárat melletti részen teljesen más van mint eddig, utána sport ruházat, aztán elektronika - egy szóval az, amivel az átlag vevő pénzét ki szeretnék énekelni. De hé, végülis egy kereskedelmi egységről beszélünk, neki az az érdeke, hogy menj be és vegyél, szóval érthető.

Persze, azért ennek vannak fokozatai; jelen esetben annyira, hogy a terület végén levő alapvető élelmiszer és egyéb részt leszámítva, mindenféle terelő és útbaigazító táblát leszedtek - és ahol van, ott sem túl feltűnőek. Szóval fokozva az átpakolás okozta bizonytalanságot, még rá is erősítenek, hogy keringj egy kicsit, hátha veszel még 3 dolgot, amit nem is akartál.

Őszintén bevallom, én igyekszem mindig listával menni ilyenkor és tartani magam hozzá - de most belefutottam egy polcon abba az energia kockába, amit tavaly kaptam leendő apósomtól - dextróz lapok, tömény energia. Nagyon jól jött kyu vizsgán. Szóval ezt még az én zsebembe is benyomták.

Ezek után nem tudom, hogy ha valaki csak úgy elindul, mennyi mindent vesz meg, amikor csak téblábol össze-vissza; de valószínűleg sokat, ha évek óta megy ez a játék.

A másik érdekes tapasztalat az, hogy a ruha részlegen valószínűleg afrikába gyártanak, a bantuk részére - tudom, ez kicsit sztereotíp. Megpróbáltam keresni magamnak egy melegítő nadrágot, csak úgy itthonra, semmi extrával, egy teljesen egyszerűt, mint amit a kínaiban is kapsz - ha eljutsz oda. Namármost, nem vagyok egy égimeszelő - kb 177cm - de azért az elég meglepő, hogy a kirakott legkisebb nadrágok is hosszban a mellkasomig felértek. Volt olyan, ami ugyan S méretű volt, de a hónaljamig felért volna. Ennyire törpe lennék, vagy nem vettem észre a 'csak 2 méter feletti vásárlóinknak' táblát - még ez is lehetséges.

Végezetül egy kis apróság: az újdonság részen láttam, hogy elkezdtek árulni mindenféle saját márkás, új chips-szet. Nem nagyon szoktam ilyet enni, de ezen megakadt a szemem. Volt tengeri sós (hehe), mindenféle fűszeres, és ecetes-sós(!!) is. Persze, lehet rajta szörnyülködni, de ez majdnem olyan, mint amit majd' tíz éve kóstoltam a tesco hazájában: ecetes-rákos ízű. Igen, pont ilyen arccal néztem a csomagra, mint ahogy most te is, de gondoltam miért ne, ha már kínálnak kóstoljuk meg. És nagy meglepetésemre nagyon finom volt. Oké, a brit földön élőknek elborult ízlésük van sok dologban, de ez az ötletük tetszett. Remélem elhozzák ide is :)

Találatok: 1701

Érdekes dolgokat mutat az analytics - az elmúlt hónapban 22 elkülöníthető látogató járt az oldalon. Ez még akkor is szép, ha levesszük a saját mobilt, mert az nem tudom kiszűrni első körben. Kíváncsi lennék, mennyi ebből a valós olvasó, aki meg is marad :) Talán ha több contentet teszek ki...

Találatok: 3678

Ismét eltelt nagyjából két hét, mire ide írok, ez kicsit szomorú. Azért történt egy-két dolog, és van amiről írok is röviden. amikor beléptem ide, akkor tűnt fel, h milyen régen néztem az oldalt, vagy írtam ide, nem mobilról :) Arról sem szabad megfeledkeznem, hogy a számok szerint egyre többen találnak ide - ami számomra még mindig meglepő, révén hogy igen kevés helyen szerepel az oldal címe, hirdetni nem hirdetem, de seo szerint sincs kiemelve. Üdv mindenkinek :)

A mostani poszt egy pár hónapos játékkal kapcsolatos, amit az elmúlt héten újra elővettem: Fallout Shelter 

Ez a játék még a nyáron jelent meg, promózva az új részt a sorozatból - ami már a negyedik. Ami azt illeti ezekkel nem sokat játszottam, talán csak a második résszel egy keveset - de az univerzum és a hangulat nagyon megragadott. Nem kezdek el róluk mesélni, ha valakit érdekel itt biztosan megtalál mindent.

Ez a játék remekül elrabolja az ember idejét, ha nem figyel rá - ha fut, folyamatosan kell "aratni" az erőforrásokat, menedzselni a bunkeredet. figyelni arra, hogy elegendő ember legyen a termeléshez, de azért támadás esetén is legyen minden szobában elég ember, fegyverekkel, különben igen gyors véget ér a kaland. A következő lépcsőfok a fejlesztés - minden képességre van szoba ahol lehet fejleszteni - órák kérdése - majd a fejlődőket érdemes visszamenedzselni a termelésbe, hogy hasznuk is legyen. Azután ha elérte a maximumot mindenki az adott dologban, akkor lehet mindenkinek minden képességét növelni. Az utolsó fejlesztő szoba 50+ paraszt esetén nyitható ki, így ott már kell némi logisztika, időnként újrarendezgetés.

Természetesen ennyi embernél már az sem egyszerű, hogy tovább növeld a méreteket, hiszen a létszámot ódivatú módon lehet leginkább növelni - ott viszont figyelni kell, h a családtagok már nem fognak ráállni a dologra - azaz a nevekben például vezetni kell, ki kinek a kicsodája - különben a klán gondban lesz. És persze a vault(így hívják a bunkert) felszerelésének a bővítéséről is gondoskodni kell - ezt leginkább a kiküldött kalandorok tehetik meg. Ami leginkább számít, az a szerencse értékük, emellett a fegyver a másik fő elem - persze minél jobb az összes többi stat, annál többet-jobbat találnak, valamint annál később halnak meg odakint.

Aki egy kicsit is érdeklődik az ilyen stílusú játékok iránt annak tudom ajánlani nyugodt szívvel, bár kicsit erősebb mobil eszköz kell hozzá. Kicsit kísérletezőbb kedvűeknek egy B megoldást is javaslok, ahhoz az átlagosnál talán picit jobb számítógép szükséges: bluestacks ez egy andorid futtatókörnyezet, ami egyszerűen telepíthető. telepítés után egy képernyőben kapunk egy szimulált android eszközt - ennek megfelelően kell kezelni is, mintha egy új telefonról lenne szó. Bejelentkezel egy gmail fiókkal, majd elérhető a play store, ott megtalálható a játék.