Ahogy az előző bejegyzésben is volt, a város szinte minden nap telljesen elázik egy egy viharban. Tegnap is ilyen volt az este, Attiláék csináltak is róla pár képet, itt az egyik. Az elmondása szerint volt még ennél magasabb is ez a rögtönzött szökőkút:

Add a comment

Újabb kis apróság adódott a pingvin háza táján. Az új nvidia driver és a gdm3 időnként a login utáni pillanatban összeveszik. A képernyő elsötétül, egyedül az egér látszik, a top szerint a gdm3 100% o pörgeti a procit. Utánakeresve kiderült, hogy ez a hiba nem olyan ritka, ha gnome a kiválasztott asztali felület. Szóval le kell cserélni a gme-et lightdm-re.

Először is fel kell dobni a lightdm-et: sudo apt install ligthdm , majd sudo dpkg-reconfigure gdm. Itt ki kell választani a felugró ablakban a lightdm-et, majd restart. A login előtti felület kicsit egyszerűbben néz ki, mondhatni fapadosan, de belépés után minden simán megy és eddig minden alkalommal rendesen belépett. Úgyhogy elfogadható a megoldás.

Add a comment

Lassan hetek óta tartó tendencia az, hogy délután-estefele egy rövid, ám annál kiadósabb nyári zápor mossa el a várost. De tényleg csak a várost, egy kicsivel arrébb csont száraz minden.

Egy ilyenbe futottam bele a héten bringával, gyakorlatilag mintha a zuhany alatt álltam volna: meleg víz zuhogott a nyakamba. Viszont az úton meg bokáig ért néhol, ami nem volt vicces. Maga az elázás végül is nem zavart, az már inkább, hogy a táskámba rakott telefont is elérte egy kevés nedvesség és kicsit megkattant. Egészen konkrétan beragadt a headset opció, letiltott a hangszóró és úgy nézett ki, hogy a cucc kutyát dobálni lesz jó maximum, mert telefonálni nem. Csak vicceltem, hülyéket dobálni, a kutyákat szeretem. Később szerencsére megjavult, aminek nagyon örültem, tekintve, hogy nincs egy éves a kütyü.

De ami ebben az időjárásban leginkább zavar, az nem a sok, hirtelen eső, ami az időjárás megbolondulását mutatja, hanem az, hogy csapkodnak a villámok is folyamatosan. Már pedig erre előbb-utóbb valami rá fog menni, mert a túlfesz védelem elég gyatra. És mivel a hálózat a lakásban régi, két eres vezetékezésű, a túlfeszültség védő felszerelések használhatatlanok. Kivéve a fürdőszobát, de nem pakolhatok be oda minden elektromosat, több okból sem.

Szóval pécsi monszun időszak :)

Add a comment

Ebben a szakmában - bár szerintem úgy az életben is általában - meg kell találni azt, aminek örülni lehet. Például ma, amikor egy egyébként abszolút ótvar, ismeretlenek által fejlesztett, nagyon gány rendszerbe kellett belenyúlnom. Többnyire a hideg kiráz tőle, amatőr hülyeségekkel és kód másolással van tele. Vagy éppen - mint most is - kiderül, hogy egy funkció, amit eladtak az ügyfélnek, hibásan működik, mert már nem a demo ötperce van és előbújik a sunyiság. Jelen esetben az, hogy egy rész a //todo szintjén van összerakva kódban. 

Nos, miután az ügyfél kifejtette, hogy szeretné a dolgot, rendesen is, szabad kezet kaptam, hogy összerakjam - nulláról. Oké, ez nem hangzik olyan jó dolognak, pedig most az. A lehető legminimálisabban kellett csak kapcsolódnom meglévő dologhoz, az egészet úgy találhattam ki és rakhattam össze, ahogy a framework szerint kell. Rugalmasan, elegánsan.

Tudom, apró öröm, mégis kellemes volt, mert olyan minőségű kódot tudtam gyártani, amit simán lehet vállalni.  Persze a rendszer 99%a ettől még ótvar marad :D

Add a comment

Folytatás: A vlc azért nem viselkedett rendesen, mert snap-ből telepítettem. Nem, nem Thanos csettintette fel a gépre, ez az ubuntuhoz kitalált, már nem is annyira friss technológia. Elvileg egy csomagban tartalmaz mindent, ami az adott programnak kell, az összes függőséget, extra könyvtárakat. Így felrakhatsz teljesen különböző library verziót igénylő programokat is párhuzamosan. Abba most ne menjünk bele, hogy ez azért helypazarló lehet, de legtöbbször működik - legtöbbször.

Jelen esetben egy szép kis bugot tartalmaz, ami a root rendszeren kívül lévő - akár oda felcsatolt - könyvtárakkal nem birkózik meg, fene a gusztusát. askubuntu.com kérdés. Mindenesetre a hagyományos módszer működött, snap csomag uninstall, apt get install vlc és már hasít is. Azért ez a kis apróság is mutatja, hogy még mindig vannak olyan apróságai egy linuxnak, amitől egy kevésbé türelmes, a szakma iránt nem érdeklődő ember a falnak mehet :)

Add a comment

Na jó, nem szánt, csak belakik. Beszereztem egy új ssd-t, mert a múltkori írásban említett helyhiány és az elrontott rendszer nagyon kényelmetlen lett. Ami működik, hagyd békén

Szóval egy 240Gb-os wd green lett az új barázda, ami nem egy gamer csúcs ssd, de egy picit gyorsabb már, mint a 3 éves Kingston - ami a maga nemében szintén egészen ügyes kis cucc, csak sajna kicsinek bizonyult nekem és egyedüli használatban manapság sokaknak az lenne.

Sajnos az átállás nem volt zökkenőmentes, mint ahogy sejtettem is előre. Meg akartam úszni a telepítgetéseket, főleg a win7et. A használt Ubuntu viszont tényleg helyrerakhatatlannak tűnt, így másolni sem jó ötlet a komplett rendszert. Pedig milyen szépen megálmodtam, hogy dd egyik diskről a másikra, kis igazítás és kész. Nos ehhez képest, a múltkori után maradt az, h mentsük a windozt legalább, annak az install+update ideje majd fél nap, ha mindent vissza akarok tenni. Úgyhogy Easeus-ra fel, kb 1 óra alatt átmásolta a cuccot egyik ssdről a másikra - sajnos usb 2.0-n tudtam csak betötni az újat - és próba. Kis gondolkodás, majd fekete képernyő, egy szál promt kezdeménnyel. Azaz a bootloaderrel lehetnek gondok. Oké, dobjuk fel a pingvint, a grub majd megoldja. És meg is oldotta, de azért nem volt ilyen sima :D

Elő a frissen pörkölt 16.04 telepítőt, meg a külső dvd olvasót, amit szinte csak ilyenkor veszek élő. És álljunk neki háború és békét olvasni, mert tetűlassan tölt be így. Miután betöltött, azzal kellett szembesülnöm, hogy a telepítőnél elmentek otthonról. Egyszerűen nem bírta megemészteni, hogy a cél lemezen van egy ntfs partíció windozzal, meg neki ugyanannyi szűz terület, ami csak az ekevasra vár. Mindenáron kétfelé akart szakadni, de nem az adat-swap tengelyen, hanem gnome-files felosztásban. És amikor megpróbáltam lebeszélni erről, azaz hoci ide, majd kézzel összerakom a táblát, akkor a betöltéskor tekert vagy 5 percet, majd bezárta a telepítő ablakot. De teljesen. Ott álltam egy fél live session userrel, konzol meg egyéb nélkül, telepítő folyamat nélkül, mint egy jól sikerült hülye.

És ezt háromszor megpróbáltam, mert miért ne. Ezután, mikor túltettem magam azon az ingeren, hogy kettétörjem a telepítő korongot, előkerestem egy régebbit, ami már bizonyított. Nem tudom, hogy ennek mi a baja, az iso-ról telepítettem próbaképpek virtuális gépet, az írás utáni checksum ellenőrzés sem adott hibát, szóval passz. De visszatérve, egy 14.04 lett a megmentő, igaz ezzel egy distro upgradet is nyertem magamnak - amíg az lement, lezuhanyoztam és összehajtottam a frissen mosott hakamámat, ami meglepően éltartónak bizonyult a mosógép ellenére is.

Szóval dist-upgrade, /home tartalom másolás - nem minden, ahigy néztem volt benne szemét is még - aztán a szoftver vadászat, ami ilyenkor jön. Igazából még az Nvidia is beállt a helyére, viszont valamiért a vlc hülyült meg egy kicsit: csak akkor hajlandó lejátszani a videót, ha az a /home-ban van ténylegesen, a felcsatolt /data, ami a hdd és a filmek ott laknak, na attól file forrás hibát dob. Érti a franc, majd ránézek. A steam is felugrott, meg is találta a korábbi játékokat - bár nem indítottam még belőlük, szóval lehet még meglepetés. A munkakörnyezethez kell majd még pár apróság, de azokat majd akkor, ha kellenek.

Ennyi, szépen csillog az új 🐧, aztán majd ősszel megkapja a hódos frissítést is, ha már stabil lesz. Ubuntu 18

Add a comment

Az ESET kód a jobboldali dobozban megtalálható, használjátok egészséggel :)

Add a comment

Ebben a szakmában van egy olyan mondás, hogy ami működik, ne baszogasd. Ezt a saját gépemmel kapcsolatban már számtalanszor megszegtem és elég nagy szívásokkal jutalmazva magamat.

Hosszabb-rövidebb ideje igyekszem teljesen átállni linuxra. Eddig kb felváltva használtam az ablakost és az ubuntut, de elkezdtem eltolni az arányt. Gyakorlatilag a kifejezetten vga igényes programokat leszámítva, ez teljesen megoldható. Sőt, ahogy az előző bejegyzésben is írtam, ha az adott program készítője jó arc, akkor nincs gond. Valamint egy csomó régebbi játék - mert itt főleg az a páciens - elbírja a wine futtatást. Oké, nem minden, de elég sok. Egyetlen olyan kiadó van, akinek majdnem minden termékét sokat nyúztam, de linux alól való futtatástól mereven elzárkózik és az a blizzard.

Igen, persze, össze lehet hozni, hogy elinduljon egy wine futtatóban, a gond ott van, hogy a jelenlegi álláspont szerint ha ezt érzékelik, teljes account örök tiltás jár érte. Azért ezt ízlelgessük picit. Jelenleg van az fiókon három StarCraft, két Diablo rész és az owerwatch. Az sc kivétel egyik sem megy sokra net nélkül, már pedig ha netet kap, a blizz kiszúrja a dolgot és pápá fiók. Valahol megértem az álláspontjukat, mert azzal indokolták meg, hogy a wine kliens módosítja az adatfolyamot - persze, ez kell a működéséhez - és ez csalást tesz lehetővé, nagyon nehezen lenyomozhatóan. Na mindegy.

De ezt nem is a Blizzard miatt kezdtem el írni. A linux folyamatos használata mellett kezd kicsit szűkös lenni az a hely, amit anno adtam neki. Egy 120Gb-os ssd van a rendszereknek, ezen ül a win7, 80Gb-on, a maradék effektív kb 12Gb az uborka helye. Nem számoltam rosszul, a lemezekre marketingül van írva a kapacitás, amiben 1000 a váltószám, a technika meg 1024et használ, ami miatt kevesebb helyed van, mint papíron. Szóval kb 35Gb, de abból lejön még 4Gb swap, szóval ha már a fejlesztő környezetet is belövöm, meg egy két steam játékot - csak a kliens van ezen a partíción, a játék maga egy csatolt hdd-n! - akkor kb 6-8 Gb helyem marad a /home-ban.

Eközben, az el sem indított win7 ott csücsül 80Gb-on, amiből 20 szabad, no, akkor hoci ide mondjunk egy tizest - gondoltam én. Aha, persze, ahogy az lenni szokott 😁 Nekiálltam, windoz oldalról megközelíteni a kérdést: easeus programmal összébb húztam a C:-t. Azért csináltam így, mert volt már rá példa, hogy a win összehányta magát, ha nem tudott a partíció macerálasról maga alatt. Szóval shrink, reboot, fekete képernyő, grub error, rescue. B*szod...

Pont ezt akartam elkerülni, hogy hegeszteni kelljen. A folyamat sikeresen lement és kigyilkolta a rendszereket betöltő grubot, ott állt letolt gatyával és hasra esett a gép. Oké, hasonlót már láttunk, elő a külső dvd-t meg egy live linuxit, grub javítás. Meg is van, win bootol, ubi bootol, mindkettő boldog, csak én nem. Ugyanis a szabad 10Gb elérhetelten a linux számára. Látni látom, különböző módokon, de amikor elindítom a gparted-et, hogy átcsoportosítsam, az akkora hátast dob, mint az ólajtó. A partícíó macerálas úgy megkavart valamit, hogy a fórumokon is csak vakaróznak, a szerző is csak addig jutott, hogy igen ismert bug, de ennyi. Indítsunk lemezről egy live, külön partíciókezelére készített oprendszert, azzal tudunk kibogozni. Kösssz.

De hogy megvilágítsam, miért is futottam bele ebbe a maflásba: az ssd-n, mivel a win7 és a régi hardwer mást nem nagyon szeret MBR boot recordot használok. Ez magában hordozza azt, hogy a partíciók száma véges. Azaz két elsődleges partíció és szevasz, ha több kell, akkor csinálj az egyikbeg logikai kötetet azt darabolhatod. Na mármost, elsőre ez nem gond. Másodikra viszont már igen. Amikor felraktam a win-t, az szépen beült az első primary partícióba. Amikor mellé raktam az ununtut, kicsit összenyomtam a wint, kapott helyet az ubi és install. Igen ám, de hagytam, hadd kezelje azt saját belátása szerint. Nem csináltam LVM-et, vagy kézi elosztást. Pedig ha akkor kézire állítom, feltűnik, hogy ott ketté lesz osztva a dolog legalább adat és swap partícióra. Ehhez pedig már csinált magának logikai kötetet, majd abba beleült.

És itt van a teve elásva: sima elsődleges és felosztott logikai kötet között helyet átallokálni, finoman szólva is rohadtul macerás. Nem megoldhatatlan, de azért elégge kockázatos, talán a fórumokon talált cél partícionáló rendszerrel megy hiba nélkül, vagy annyi rendszergazdai tapasztalattal, ami nekem nincs. Szóval azt majd legközelebb, ha nagyon unatkozom :)

Összegezve, a helyem nem lett jobban elosztva, viszont kinyírtam egy grafikus partíció kezelőt. Viszont azt a kérdést rövidre zártam, hogy hogyan költöztessem a rendszert a hamarosan megvenni szándékozott dupla ekkora ssd-re. Elgondolkodtam rajta korábban, hogy a teljes lemezt klónozom, mindenestül, mert két rendszert ujrahúzni, belakni, az elég sok vacakolás. Viszont most, hogy elrontottam a dolgot egy kicsit, valamint kijött, hogy a mostani állapot mennyire rugalmatlan, kénytelen leszek azt csinálni. Legfeljebb csak a win7et klónozom át, azzal úgy is több a macera, az uborka megy LVM-re, aztán majd csak elfér 100Gb-on, aminek feltétlenül kell. Legalábbis egy pár évig.

Add a comment

Azt szokták mondani, hogy linuxon nem nagyon lehet játszani. Nos, tény, hogy szűkösebb a kínálat, de ha olyan játékot választ az ember, amit a készítők voltak szívesek akár natívan linuxra is lefordítani, akkor már nem is olyan nehéz a dolog. Van is pár ilyen játék a steam könyvtáramban, gondoltam kipróbálok párat, ami már igénybe veszi az erősebb videókártyát. Ha már bekapcsoltam, ne csak a facebook és a youtube tekerje, az is eszi néha, ami azért elég durva szerintem.

Elsőnek egy ma már réginek számító klasszikust dobtam fel: Portal 2. Aki nem ismeri a portal szériát, annak erősen tudom ajánlani: fps nézetű játék, de a fegyvered a portál puska. Két különböző színű kört lő ki a falra, amiken át lehet sétálni. Ezeket használva kell teljesíteni előre megadott fejtörőket egy nagyon hangulatos és jó háttérsztorival összerakott játékban. Kötelező darab.

A másik, ami a címben is van: Shadow Warrior - a modern remake. Havok motorral csinálták, kb 2013ban. Az eredeti 97'-es, szóval bőven nagykorú, egy Duke 3D szerű, eszetlen lövölde volt akkor is. A mostani egy csipetnyit több sztorit kapott, a kard használat ilyen játékhoz képest kidolgozott lett, kapott fejlődési rendszert is. A sztori sem rossz - bár nem is olyan sok. A főszereplő mellé viszont kaptunk egy démon maszkot - splatterhouse utánérzés - ami időnként dumál a főhőssel, segít nekünk, vagy éppen bajba kever. A grafikát kicsit szokni kell, őszintén szólva az első pályán a sok élénk világos szín, a napfényes japán udvar annyira egybemosódott a szememnek, hogy alig láttam ezek előtt a támadó szörnyecskéket. Később, a sötétebb pályákon már nem zavaró, a havok motor teszi a dolgát.

Összefoglalva, aki linuxra váltana és játszani is akar, nincs elzárva előlle teljesen, csak kicsit szűkebb a dolog. A következő célom az lesz, hogy a steamen meglévő, de nem linux kompatibilis játékokat is betoljam wine alá, hadd menjenek szépen. Egy rakás gog játék telepítőjével azonnal összebarátkozik és úgy települ, mintha winen lennénk. talán steamen is menni fog valahogy :)

Ja igen, a készítők voltak olyan jó fejek, hogy a régi eredetit, hivatalosan és ingyenesen feldobták gogra: Shadow Warrior - GOG Aki nosztalgiázni szeretne, tudom ajánlani :D

Add a comment

Korábban már írtam róla, hogy a saját gépemen némileg problémás ubuntu alatt használni a két vga-t, ami kéznél van: egy prociban lévő intelHD és egy nvidia gt540m. Mivel túlságosan gpu igényes feladatokra - leginkább játék - tudom használni a dual boottal meglévő windozt, ezért el is engedtem az extra teljesítményt, aksiról használva egyébként sem kezdek el számításigényes cuccot futtatni. Próbálkoztam berhelésekkel többször is, de mindig katasztrófa lett a vége és egy friss uborka.

Viszont, 2018 derekára érve lassan azt kellett észrevennem, hogy a lassan 7 éves intelHD időnként megrogyik. Egy erősebb youtube videó megizzasztja és kihagynak a framek, vagy egy videa videó - a pocsék lejátszójával - totál szétpörgeti, és egy facebook vagy hasonló effektes oldal is néha megröccen. Így nem volt más hátra, utána néztem, mit lehetne tenni.

Felkutattam - értsd: rágugliztam, fórumban néztem - hogyan lehetne megoldani a helyzetet, de mindenhol csak azt találtam, hogy a kártyámhoz képest nagyon új, vagy a legújabb elérhető drivert javasolják. Oké, ezt már egyszer megfutottuk, meg is volt az eredmény. De gondoltam, tegyünk egy próbát:

Eltávolítjuk a nem működő cuccot:

sudo apt-get remove bumblebee* purge

Hozzá kell adni a megfelelő forrásokat, majd frissíteni.

sudo add-apt-repository ppa:xorg-edgers/ppa -y
sudo add-apt-repository ppa:graphics-drivers/ppa

sudo apt update && sudo apt upgrade

Reboot, ezután a softwer&update program -> alap linux driverről nvidia 304-re váltani, reboot, majd megint ez a program és ott az nvidia 390.x verziót abban telepíteni. Még egy reboot. Az nvidia-prime pedig a gpu váltáshoz kell:

 sudo apt-get install nvidia-prime

Ha ez megvan, akkor aktiváljuk nagyobb GPU-t:

sudo prime-select nvidia

Elég félve nyomtam újabb rebootot, de csodák csodájára minden stimmelt, ki tudom használni a gép erőtartalékait :)

Add a comment

Hát B***MEG! Többször is! Nagyjából ez volt a reakcióm, amikor feljött a stáblista a Végtelen Háború végén. Nem félreérteni, majdhogynem a legjobb értelemben volt ez az érzés bennem. Nem úgy, mint bármelyik DC film után, hogy erre még az időt is sajnálom ami ráment. Hanem úgy, h b*meg ez nagyon erős volt! Ebből hogy hozzák vissza a sztorit? Hogy ölhették meg azokat a karaktereket, akit megöltek? És miért voltak köztük a legjobbak is? Báááá!

Hogy milyen érzés volt? Gyerekkoromban volt egy nagyon jó könyvsorozat, amit imádtunk öcsémmel: Darren Shan. (A filmet felejtse el mindenki, borzalmas és feledésre ítélt lett!) Nos, annak a 12-ik, befejező részében volt egy hasonló pont: a könyv felénél járva, az hatalmas harc és dráma kellős közepén, egyszercsak meghal a főhős! Rövid, drámai belső monológ, majd hagyja, hogy a haldokló féltestvére megölje és így megmentik a világot. És akkor, még vissza volt a könyv fele. Azt hittem földhözcsapom, annyira meglepett és annyira erőteljes volt! Nos, kb ez az érzés jött elő, miközben néztem a stáblistát. 

Természetesen, a könyv még folytatódott - ahogy az Infinity War is két részes - ahol megoldották a dolgokat, mégpedig úgy, ahogy nem is gondolta volna az ember. Pont erre számítok majd jövőre :)

Spoilerek jönnek!

Add a comment